Mostanság nem bővelkedik az ingatlanpiac kiadó lakásokkal, nehéz bérelhető ingatlant találni. Mégis óvatosnak kell lennünk, hiszen sok kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat ha átgondoljuk, melyik lakást fogjuk bérbe venni és milyen feltételekkel.
Mostanság nem bővelkedik az ingatlanpiac kiadó lakásokkal, nehéz bérelhető ingatlant találni. Mégis óvatosnak kell lennünk, hiszen sok kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat ha átgondoljuk, melyik lakást fogjuk bérbe venni és milyen feltételekkel.
1 Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.
2 Ha a bérlő a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti (mondjuk nem fizeti a rezsit), a bérbeadó a határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet.
3 Ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni.
4 A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni.
A felmondás az (1) és (2) pont esetében az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára, a (3) és (4) pont esetében a hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.
A bérleti szerződésről általában:
Bérleti szerződés fogalma és lényege:
A bérleti szerződéssel a bérbeadó bérbe adja, a bérlő pedig bérbe veszi a szerződés tárgyát képező ingatlant.
A bérleti szerződés létrejöhet szóban, és írásban is, határozott, és határozatlan időre egyaránt. Csupán az önkormányzat, illetve az állam tulajdonában lévő lakásokra vonatkozó szerződés esetén kötelező az írásba foglalás.
Jogok és kötelezettségek:
A bérleti jogviszony, mind a bérbeadó, mind a bérlő oldalán sajátos jogokat és kötelezettségeket jelent. A bérbeadó fő kötelezettsége, hogy az ingatlant rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérlő birtokába adja. A bérlő fő kötelezettsége, hogy az ingatlant rendeltetésszerűen használja, a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vegye, és a megállapodás szerinti időpontban, vagy határidőig megfizesse a bérleti díjat bérbeadó számára.
A bérleti jogviszony alapján a bérlő jogosult az ingatlant használni, de több kötelezettség terheli. Így köteles tűrni, hogy a bérbeadó ellenőrizze a használatot, elvégezze az ingatlanon a rendkívüli felújítási munkákat, és köteles elvégezni a rendeltetésszerű használat során felmerülő kisebb javítási, felújítási munkálatokat. A bérleti jogviszony ideje alatt a bérlőt terhelik a nyílászárók, burkolatok karbantartása, felújítása, cseréje is.
Az ingatlan közterheit a bérbeadó viseli, és az épület központi berendezéseinek, közös használatú helyiségeinek karbantartásáról is ő gondoskodik.
Ha az ingatlan karbantartásával, felújításával, korszerűsítésével kapcsolatos munkálatok csak a bérlő átmeneti kiköltöztetésével oldható meg, a bérleti jogviszony a munkák elvégzésének ideje alatt szünetel. A kiköltöztetés ideje alatt a bérbeadó ugyanazon a településen cserelakást köteles felajánlani a bérlő számára. A költözéssel kapcsolatosan felmerült költségek a bérbeadót terhelik.
Amennyiben a bérlő a bérbeadó helyett azonnali beavatkozást igénylő munkálatokat végez, illetve végeztet el, igényt tarthat igazolt költségei megtérítésére. A bérlő az ingatlan átalakítására, korszerűsítésére csak a bérbeadó kifejezett hozzájárulásával jogosult.
A bérlő bérleti díjat fizet a bérbeadó számára, amelynek összegét és a díjfizetés időpontját kölcsönösen állapítják meg. Ellenkező kikötés hiányában a bérleti díj minden hónap 15. napjáig esedékes.
A bérleti jogviszony megszüntetése:
A bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő köteles az ingatlant, annak berendezési és felszerelési tárgyival együtt a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni a bérbeadó részére. A jogviszony megszüntethető rendes illetve rendkívüli felmondással is. A felmondással bármelyik fél megszüntetheti a szerződést. A felmondást mindig írásban kell közölni.
A határozatlan időre létrehozott jogviszonyt bármelyik fél megszüntetheti rendes felmondással. A rendkívüli felmondás szankciós jellegű, a másik fél szerződésszegő magatartása esetén, bármilyen jogviszonyban gyakorolható. A rendkívüli felmondás mindkét fél részéről, mindkét esetben gyakorolható.
A bérbeadó rendes felmondással felmondhatja a bérleti szerződést, ha:
A bérlő magatartása alapján gyakorolt felmondás a hónap utolsó napjára szólhat, egyéb esetben az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára. A felmondási idő egyik esetben sem lehet kevesebb, mint 15 nap.
A bérlő a határozatlan időre szóló bérleti szerződést bármikor felmondhatja. A felmondás a hónap utolsó napjára szól, és nem lehet kevesebb, mint 15 nap. A bérlő a határozott idejű jogviszonyt általában nem mondhatja fel, csak akkor, ha a bérbeadó a jogszabályon, vagy szerződésen alapuló kötelezettségét megszegi, és ezért a lakás a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan.
A bérleti jogviszony megszűnésének egyéb esetei is lehetnek. A bérlő személyében rejlő okok miatt:
A felek megszüntethetik a jogviszonyt közös megegyezéssel, illetve az külön intézkedés nélkül megszűnik, ha az ingatlan megsemmisül, a határozott időtartamra, vagy feltételhez kötött szerződés esetén az időtartam elteltével, illetve a feltétel bekövetkezésével, bírósági vagy hatósági határozattal.